Honnan vegy�nk nyulat

Miel�tt nyuszit vesz�nk kedvencnek, felmer�l a k�rd�s, vajon milyet, hogyan �s honnan tudunk beszerezni. Manaps�g t�rpenyulat a legt�bb �llatkeresked�sben lehet kapni, de beszerezhetj�k teny�szt�t�l is. Ha teny�szteni vagy ki�ll�t�sra sz�njuk nyuszinkat, ink�bb teny�szt�t�l vegy�k, mert a boltokban k�n�ltak nem mindig felelnek meg a standardnak. Teny�szt�t, aki erre specializ�l�dott, �js�gok hirdet�sei k�zt k�nnyen tal�lhatunk.

Minden teny�szt� k�zd, azok ellen a "ny�lgy�rt�k" ellen, akik az �llatkeresked�sbe, szinte m�g szop�s nyulakat adnak le. K�l�n�sen H�sv�t t�j�n hiszik ezek az emberek azt, hogy ebb�l majd nagy bev�telre tesznek szert. Azonban a nyuszik a keresked�sben boldogtalanok, mert a nagy zaj, a j�v�s-men�s stresszt okoz, �s sokszor a tart�s sem megfelel�.

�n magam is megvetem az ilyen szapor�t�kat, �s k�zd�k az ellen, hogy a keresked�sekben hossz� h�napokig s�nyl�djenek a nyulak. Pontosan ez�rt aj�nlom azt, hogy keresked�sb�l v�s�roljunk. A nyuszik szempontj�b�l ugyanis, el kell �ket onnan hozni, hogy j� helyre ker�ljenek. �gy ha keresked�sb�l vesz�nk, m�g egy j� �rz�st is kaphatunk, hogy "megmentett�nk" egy nyuszit. Ez olyan, mintha menhelyr�l venn�nk kuty�t. Egy hihetetlen�l kedves, �s nagyon h�l�s �llatot fogunk elhozni, aki k�r�lrajongja gazd�j�t. Mivel a ny�ln�l nincs t�rzsk�nyv, nem �gy tartj�k sz�mon, mint a kuty�t, ennek ellen�re a keresked�sben is kaphatunk fajtatiszta, eg�szs�ges �llatot. �n szinte minden nyulamat �gy "mentettem meg", �s a nagy r�sz�k fajta gy�ztess� v�lt a k�s�bbiekben ki�ll�t�son.

Akik ilyen helyr�l vettek nyuszit, mind azt mes�lt�k, hogy v�gtelen�l h�l�s �s kedves �llatot kaptak.

Mit n�zz�nk meg a nyuszin, miel�tt megvenn�nk

A j� kond�ci�ban lev� kisny�l �l�nk tekintet�, hatalmas mozg�sig�nnyel b�r. Folyton fekv�, sarokban gubbaszt� nyulat ne v�lasszunk!

Az els�, ami szem�nkbe �tlik, a bunda �llaga. Ez legyen mindig tiszta, ne legyen kopott, foltokban hi�nyos. Az eg�szs�ges sz�r csillog� �s egys�ges. Ha a sz�rt sz�tnyitjuk, a b�r �llapot�t is megtekinthetj�k. Ha piros �s gyulladt, az b�rbetegs�gre utal.

Ezut�n vizsg�ljuk meg a f�lek �llapot�t. �gyelj�nk arra, hogy azok tiszt�k legyenek bel�l. L�g�f�l�n�l a f�lkagyl�k ne l�tsszanak semmilyen sz�gb�l (ez a standard). (A l�g� f�l�eknek csak n�gyhetes korukt�l kezd lekonyulni a f�l�k, de n�ha ez h�rom h�napn�l is tov�bb tart. Ann�l jobb, min�l hamarabb megt�rt�nik.)

Ha egy kis zajt csapunk, meggy�z�dhet�nk nyuszink hall�s�r�l is, amelyik nem figyel a zajokra, ne vegy�k meg!

Majd t�rj�nk �t a szemekre. Ezek legyenek mindig tiszt�k �s �l�nk tekintet�ek.

A nyulak sz�m�ra l�tfontoss�g�ak az �lland�an n�v�sben lev� metsz�fogak. A ny�lnak fel�l k�t p�r, alul egy p�r metsz�foga van. Ezek a fels� "dupla" metsz�fogak k�l�n�tik el �ket a val�di r�gcs�l�kt�l, amelyekn�l egy-egy metsz�fog n�. Rendk�v�l fontos teh�t, hogy ezek a fogak szab�lyosan �lljanak �s el�l pontosan �rjenek �ssze, hiszen csak �gy biztos�thatj�k egym�s megfelel� koptat�s�t. Ha nem a megfelel� sz�gben n�nek – ami lehet �r�kl�d� hiba vagy tart�si hiba is (ez m�g vitatott) –, az �llat nem tud rendesen enni.

Az al�bbi �br�kon l�that�k a metsz�fogak oldaln�zetb�l:

Term�szetes fog�ll�s

Enyh�n hib�s z�r�d�s� fogazat

Soha ne engedj�k nyuszink fogait �gy elfajulni!

A fogakat azonban ne csak v�s�rl�skor, hanem legal�bb havonta ellen�rizz�k, mivel kis nyuszink n�veked�s�vel (�llkapocs �s �llcsont n�v�s�vel) a fogak torzulhatnak. Kifejlett nyulakn�l ez a vesz�ly m�r nem �ll fenn, de el�fordulhat, hogy ha nem r�gcs�l eleget, t�lzottan megn�het a foga.

Az, hogy a nyuszi foga nem szab�lyos �ll�s�, sajnos genetikai hiba. Val�sz�n� az �seinek is ilyen fog�ll�sa volt. Erre a nagy teny�szt�k, illetve a t�megtermel�s figyel, �s ezeket az egyedeket selejtezi. Persze, ha hobbib�l tartunk nyulakat, �s pici korukt�l az ember sz�v�hez n�nek, ilyesmire nem figyel�nk. A szab�lytalan fog �ll�sb�l a nyuszinak nem lesz probl�m�ja, f�leg ha r�g�f�ja van. N�ha ellen�rizz�k a fog�t, ha m�r nagyon sz�tcs�sztak �s hossz�ak, t�ln�ttek, (mivel el�fordul, hogy a r�g�f�n nem tudja teljesen lekoptatni, �ppen az�rt, mert nem szab�lyosan illeszkednek a fogai), akkor el kell vinni �llatorvoshoz, �s � egy k�r�mv�g� csipeszhez hasonl� eszk�zzel lecs�pi a v�g�t. Ez nem f�j a nyuszinak, �s v�rezni sem fog. Mindenesetre az�rt h�zilag ne pr�b�ljuk meg, legjobb orvosra b�zni ezt a m�veletet.

A nyuszi kiv�laszt�s�n�l a test m�sik v�g�re is �gyelj�nk: a farok k�rny�ki csapzott sz�rzet em�szt�rendszeri probl�m�ra utalhat. N�zz�nk k�r�l a ketrecben is, az �r�l�k nem lehet t�l puha vagy foly�s. B�r a hasmen�s n�ha csak az �llat hib�s �trendj�nek k�vetkezm�nye, de lehetnek s�lyosabb okai is.

T�rsas�g vagy mag�ny?

A v�s�rl�k sz�mtalanszor tett�k m�r fel ezt a k�rd�st. A v�lem�nyek azonban megoszlanak. Ha egy nyuszit vesz�nk, �s rendszeresen foglalkozunk vele, nem lesz mag�nyos. Mi lesz�nk a t�rsas�ga, fajt�rsk�nt kezel minket. Viszont ha mindenk�ppen p�rban szeretn�nk �ket, akkor tudnunk kell a k�vetkez�t. Ha n�st�nyt �s bakot vesz�nk (ivar�r�s ut�n is egy�tt tartjuk �ket) sok kis nyuszival fog b�v�lni a t�rsas�g. K�t bak nem f�r meg egym�ssal, gyakoriak a vereked�sek, s�lyosan megsebes�thetik egym�st. K�t n�st�ny j�l megf�r egym�ssal, azonban v�laszt�skor m�g igen neh�z meg�llap�tani az egyedek nem�t. A ny�l m�g tarthat� tengerimalac t�rsas�g�ban. M�s kis�llatokkal, (k�l�nb�z� ig�nyeik miatt) nem praktikus egy�tt tartani.

A v�laszt�s

A t�rpenyulakat napjainkban csak kedvtel�sb�l tartj�k. Kifejlett korban a v�lasztott k�z�ptest� nyulak testnagys�g�t el�r�, piciny f�l� egyedek a feln�ttek sz�v�t is megdobogtatj�k. N�lunk a hobbitart�s m�g nem tett szert olyan nagy n�pszer�s�gre, mint pl. az USA-ban, ahol sz�mtalan a t�rpeny�l teny�szet, ki�ll�t�s �s - a vil�gh�l�n is megtal�lhat� - klub. Ezeket a hobbi �llatokat �ltal�ban lak�sban tartj�k, s eg�sz �let�kben emberk�zelben vannak.

A nyulak elhelyez�se

Legel�sz�r is gondoljuk �t, hogy nyuszinkat hol szeretn�nk elhelyezni. A kertben vagy a lak�sban. Saj�tos megold�s, ha a nyuszi napk�zben a lak�sban szabadon van (persze fel�gyelet alatt), de est�re mindenk�ppen egy nyugodt kuck�t kell neki biztos�tanunk, ahov� elh�z�dhat. Semmik�ppen ne hagyjuk kedvenc�nket fel�gyelet n�lk�l szabadon, mert ezernyi vesz�ly leselkedhet r� a lak�sban. Ezeket a vesz�lyeket ugyan ki lehet k�sz�b�lni, de nyuszink k�v�ncsis�ga �s ravaszs�ga nem ismer hat�rokat. Ha valamit meg akar n�zni, azt el�bb-ut�bb meg is teszi.

B�rmelyik megold�st v�lasztjuk, ne hagyjuk figyelmen k�v�l, hogy

• a ketrec m�rete legal�bb 76 cm hossz� �s 60 cm sz�les legyen;
• a feln�tt testt�meggel sz�molva 0,5 kg-onk�nt 1 m² alapter�letet kell biztos�tanunk az �llatnak;
• a ketrec magass�ga legal�bb 46 cm legyen, hogy a ny�l h�ts� l�bain �lve fel tudjon egyenesedni benne (azonban ha sokat van szabadon ez nem felt�tel, hisz, mint az �reglak� �sh�z hasonl�an, a nyuszi is a sz�k helyeken �rzi mag�t biztons�gban). Term�szetesen, ha m�r megszokott minket, akkor ez az elv kicsit v�ltozni fog.

Vissza az oldal tetej�re

Nyulak elhelyez�se kertben

Kerti ketrec k�sz�t�se

Sokan pr�b�lkoznak otthoni el��ll�t�ssal. Az alapanyagokat a legt�bb bark�csboltban beszerezhetj�k. Sz�ks�g�nk lesz dr�th�l�ra �s j� min�s�g� f�li�ra a tet� szigetel�s�hez.

A kertben fel�ll�tott ketrec (ha megoldhat�) �lljon l�bakon. �gy megakad�lyozhatjuk, hogy benedvesedjen alulr�l. A l�bakon �ll� ketrec t�vol tartja kedvenc�nket az esetleges k�ls� l�togat�kt�l. Ak�rmilyen �l�sk�d�t (pl. bolh�t), vagy ami m�g rosszabb, a myxomat�zist is elkaphatja egy k�zel mer�szked� �regi ny�lt�l. Ez a v�rosi kertekre nemigen vonatkozik. Ott a k�bor �llatokt�l kell megv�deni nyuszinkat.

A ketrecben mindenk�ppen alak�tsunk ki egy olyan helyet, ami h�rom oldalr�l z�rt, s ahov� �llatunk a k�v�ncsi szemek el�l el tud rejt�zni.

Nagyon j�t tesz a nyulaknak, ha megfelel� mozg�steret biztos�tunk sz�mukra egy kifut�val. Att�l f�gg�en, hogy hov� helyezt�k el a ketrecet, ak�r k�r� is �p�thetj�k a kifut�t. Ha el�g hely�nk van r�, �p�thet�nk r�pdeszer� �p�tm�nyt, �s ebbe helyezz�k a ketrecet. Ha emellett d�nt�nk, k�nny� a dolgunk, hiszen csak megv�s�rolhat� elemeket kell �sszeszereln�nk. Az eg�sz �p�tm�nyt helyezz�k szil�rd anyagb�l k�sz�lt alapra, nehogy a sz�l felbor�tsa.

Ha van el�g hely a ketrec m�g�tt, akkor k�sz�ts�nk h�ts� bej�ratot, mely egy r�mp�n kereszt�l vezet a kifut�ba. Itt egy tol�ajt�val, melyet s�nre vagy g�rg�kre szerel�nk, megoldhat�, hogy takar�t�s k�zben a kifut�ba, rossz id� eset�n pedig a ketrecbe z�rjuk a nyulat.

Ketrec elhelyez�se

A ketrec elhelyez�sekor figyelembe kell venni a k�vetkez�ket:

• Nagyon fontos, hogy viszonylag �rny�kos �s sz�lv�dett legyen a ny�l helye. Napj�ban t�bb �r�n �t kapjon napf�nyt, de ez el�l, ha akar, el is tudjon b�jni. Mivel a l�tfontoss�g� D-vitamin alapja a napf�ny, s ha kedvenc�nk ebb�l nem kap eleget, fiatal korban a csontok deform�lts�ga, id�sebb korban csontl�gyul�s alakulhat ki.
• A stresszhat�s sem utols� szempont. Vannak helyek, ahol t�bb nyulat tartanak egy ketrecben (t�bbet is, mint ami a ketrec m�ret�nek megfelel� lenne), azzal a c�msz�val hogy fajt�rsak, s �gy nem b�ntj�k egym�st. Ez nem igaz. Az �llat sokkal �letvid�mabb, ha szabad t�r �ll a rendelkez�s�re. A testv�rek ugyan egy ideig egy�tt maradnak, de a term�szetben �k is k�l�n utakra mennek (ivar�r�s ut�n). K�l�n�sen a h�mek mag�nyosak, nem ig�nylik a t�rsas�got.
• A ketrec legyen min�l k�zelebb a h�zhoz, hogy b�rmikor k�nnyen eljussunk hozz�. A h�z k�zels�ge megv�dheti a nem k�v�natos l�togat�kt�l is, p�ld�ul r�k�t�l vagy macsk�t�l.
• Ha a ketrecnek nincs l�ba, rakjunk al� n�h�ny t�gl�t, nehogy a f�ld�n �tnedvesedjen az alja.
• Ha felszerel�nk egy �g�t a ketrec k�zel�be, ak�r s�t�tben is ki tudunk menni kedvenc�nkh�z.
• Ne tegy�k t�l felt�n� helyre a nyuszi ketrec�t, mert felkeltheti ak�r a tolvajok vagy vand�lok �rdekl�d�s�t is.

Bizonyos nyarakon megfigyelt�k, hogy a nagy farmokon teny�sztett nyulak sz�rzete helyenk�nt �r�l�kt�l piszkos �s csom�kban ragad �ssze, noha a nyulak term�szet�kb�l ad�d�an el�gg� tiszt�k. Ezek a nyulak be�st�k magukat almukba, melyet �r�l�k�k m�r �sszepiszkolt. Kit�nt az is, hogy ez a jelens�g csak forr� napokon fordult el�. Egyidej�leg az �jsz�l�ttek megtekint�sekor azt is meg�llap�tott�k, hogy a ketrec fels� r�sz�ben (a nyulakat k�temeletes ketrecekben teny�sztett�k), nagyon sok n�st�ny elhanyagolta fi�k�it, ugyanakkor a ketrec als� r�sz�ben elhelyezett n�st�nyek gondos nevel�nek bizonyultak. Az als� �s a fels� ketrec mikrokl�m�j�nak �sszehasonl�t�sa alapj�n magyar�zatot tal�ltak ezekre a jelens�gekre. Kider�lt, hogy a ny�ri d�lut�ni �r�kban, k�l�n�sen a forr� napokon a ketrecek fels� r�sz�ben a leveg� h�m�rs�klete – mivel jobban ki volt t�ve a nap erej�nek – n�h�ny fokkal melegebb volt, mint a ketrec als� r�sz�ben (hasonl�an, ahogy ezt ny�ron a padl�s �s a pince eset�ben tapasztalhatjuk). A p�ratartalom viszont a ketrecek als� r�sz�ben nagyobb volt, mint a fels� r�szekben. Ezek a k�l�nbs�gek d�nt� hat�ssal voltak az �llatok k�z�rzet�re, �s ez id�zte el� azok viselked�s�ben felsorolt v�ltoz�sokat. Tulajdonk�ppen ezek a v�ltoz�sok �t�lt�k �hez�sre az �jsz�l�tteket is. Az a mikrokl�ma ugyanis, amely a ketrec fels� r�sz�ben kialakult a t�z� napon, valamint a f�ldb�l p�rolg� nedvess�g hi�nya, meghaladta a ny�lszervezet t�r�k�pess�g�nek hat�r�t.

Ha a le�rt helyzetet biol�giai-gazdas�gi szemmel �rt�kelj�k, akkor vissza kell eml�kezni arra, amit a h�ziny�l �s�r�l, az �regi ny�lr�l �rtunk. Ez a faj tipikus lyuklak�, legnagyobb aktivit�sa az esti �s �jszakai �r�kra esik. Maga az �reg, �s az esti �r�kban h�v�sebb id�, a d�sabb p�ratartalom teremti meg a nyulaknak megfelel� k�r�lm�nyeket, �s ugyancsak ez az id�szak biztos�tja sz�mukra t�pl�l�kuk frissess�g�t �s �des�g�t (f�). A ketrecek belsej�ben lev� mozdulatlan �s m�rt�ktelen�l felmelegedett leveg�, valamint a melegben gyorsan megfonnyadt takarm�nyban lev� el�gtelen v�zmennyis�g k�vetkezt�ben a nyulak szervezete t�lmelegszik. Tov�bb� ez a meleg leveg� �s alacsony p�ratartalom okozza az �jsz�l�ttek test�nek "kisz�rad�s�t", elv�ztelened�s�t is. A n�st�nyek kiszikkad�suk �s t�lmeleged�s�k k�vetkezt�ben cs�kkent mennyis�g� tej�kkel nem tudt�k fedezni a kisnyulak v�zhi�ny�t.

Azonban a t�rpenyulakat ink�bb lak�sban tartsuk, hisz t�ny, hogy az �s az �regi ny�l �s a h�ziny�l. Viszont ezek a kis hobbi�llatok m�r a viselked�s�kben is v�ltoztak a k�z�s �s�kh�z k�pest. Ebben nagy szerepe van a mi k�zels�g�nknek, a mi �letvitel�nknek. Teh�t ha hobbinyulat szeretn�nk, akkor lak�sban tartsuk. A teny�szt�st is meg lehet oldani bent. Hisz nem t�meg teny�szt�nk, ugye? A t�rpeny�l, pedig m�r a szaporulat mennyis�g�ben sem hasonl�t egy �tlagos s�ly� h�ziny�lhoz.

Nyulak tart�sa lak�sban

A nyulak h�zi kedvenck�nt val� tart�sa a 90-es �vekben v�lt nagy divatt� az Egyes�lt �llamokban, �s onnan terjedt el a vil�g m�s orsz�gaiba.

Azok az emberek, akik nem kertes h�zban laknak, vagy akik eg�sz nap dolgoznak, nem tarthatnak sokf�le �llatot, de egy nyuszi praktikus megold�s lehet sz�mukra. A kuty�k p�ld�ul nem tarthat�ak kis lak�sban �s nem lehet �ket hosszabb id�re egyed�l hagyni sem. Egy nyuszival viszont mindezt megtehetj�k. A nyuszik a szomsz�dokat sem fogj�k zavarni. K�nnyen meg is szel�d�lnek, f�leg, ha fiatal korukban ker�lnek gazd�jukhoz. A nyuszikat nem zavarja az �lland� bentlak�s.

Ennek ellen�re sokkal term�szetesebb k�r�lm�nyeket jelent kedvenc�nk sz�m�ra, ha a lak�sban kieresztve futk�rozhat, mint az, ha eg�sz napra ketrecbe z�rjuk.

A gy�ri ketrecek alja lecsatolhat�, �gy a t�lk�t k�nnyen tudjuk tiszt�tani. A ketrecek oldal�n ett�l f�ggetlen�l tal�lhat� egy ajt� is, melyen kedvenc�nk ki-be j�rk�lhat. �gyelj�nk arra, hogy a saj�t biztons�ga �rdek�ben ezeket � ne tudja kinyitni.

A ketrec elhelyez�se

A ketrec elhelyez�sekor figyelembe kell venni a k�vetkez�ket:

• A nyuszi �rezze mag�t biztons�gban.
• Ne legyen huzatnak kit�ve, ez�rt a folyos�n val� elhelyez�sr�l mondjunk le.
• Soha ne helyezz�k k�zvetlen�l az ablak al�, mert egy forr� napon a nap sugarai meg�rthatnak a nyuszi eg�szs�g�nek. Tegy�k ink�bba fal mell�.

El kell d�nten�nk, hogy az �j lak�nak csak egy szob�ban vagy az eg�sz lak�sban szabad mozg�steret engedj�nk-e.

Kezdetben j�, ha csak egy szob�ra korl�toz�dunk, hogy k�nnyebben megismerhesse �j k�rnyezet�t, territ�riuma hat�rait, �s hogy k�nnyebben r�szoktassuk �j illemhely�re is.

A leggyakoribb probl�ma, amivel majd szembe kell n�zn�nk, az a ny�l �lland� r�gcs�l�sa lesz. Ennek v�gzetes k�vetkezm�nyei is lehetnek, ha p�ld�ul egy elektromos vezet�ket harap �t. Ez�rt soha ne hagyjunk fedetlen�l egyetlen zsin�rt sem ott, ahol a nyuszi megfordulhat. Vezess�k el a sz�nyeg alatt azokat! Mindig h�zzuk ki a dug�t a konnektorb�l, s emelj�k is fel azt a f�ldr�l! M�s vesz�lyek is leselkedhetnek r�:

• A sz�nyeg, amit el�szeretettel r�gcs�l vesz�lyes is lehet, ha esetleg a sz�lakat le is nyeli. Ez�rt mindig elegend� rostos t�pl�l�kot biztos�tsunk neki (sz�na), ezzel elker�lhetj�k a nem megfelel� anyagok megr�g�s�t.
• Ha van m�s h�zi kedvenc�nk a lak�sban, �gy helyezz�k el a nyulat, hogy azokt�l biztons�gban legyen.
• A szoban�v�nyeinket is tegy�k nyuszink sz�m�ra el�rhetetlen helyre! Nem tudhatjuk, hogy melyik tartalmaz sz�m�ra m�rgez� anyagok (pl. vir�ghagym�k �s �ltal�ban a hagym�sak, kaktuszok).
• Ugyanez �ll a k�l�nf�le tiszt�t�szerekre is.
• Ne szoktassuk ki a konyh�ba se! El�sz�r is rengeteg a vesz�lyforr�s (k�sek, t�z, m�rgez� anyagok). M�sodszor l�bunk al� ker�lve, leforr�zhatjuk mind magunkat, mind a nyulat is.

Azt tartsuk szem el�tt, b�rmennyit is van szabadon a nyuszink, legyen neki saj�t ketrece. Ez az � mag�nszf�r�ja lesz. Kell sz�m�ra biztos�tani egy v�dett, biztos pontot.

Hogyan rendezz�k be a ketrecet?

Egy 40 cm x 60 cm-es ketrec t�k�letesen elegend� egy lak�sban tartott t�rpeny�lnak.

A ketrec alj�t t�lts�k meg ujjnyi vastags�g� forg�ccsal.

A forg�csra helyezz�nk egy mar�k sz�n�t. Ha kedvenc�nk ig�nyli, a forg�cs teljes fel�let�t is bebor�thatjuk vele. �gy megakad�lyozzuk a forg�cs sz�thord�s�t a lak�sban. A vizeletet a forg�cs elnyeli, �s a sz�na sz�razon tartja �llatunk talp�t, �gy elker�lhet� a talpfek�ly kialakul�sa is. Persze a ketrec tiszt�n tart�s�ra is �gyelj�nk.

Helyezz�nk a r�csra �nitat�t.

A fogak koptat�s�ra r�g�f�t vagy sz�pi�t tegy�nk be neki. Kis�llatunk �r�lni fog a magokb�l sajtolt r�dnak. J�t�knak is kit�n�.

Ha ezek alapj�n elk�sz�tett�k a ketrecet, helyezz�k bele a nyulat. V�gezet�l szint�n fogkoptat�s c�lj�b�l tehet�nk m�g be neki kir�ndul�s alkalm�val keresett fa�gat. Az �sv�nyi anyagok p�tl�s�ra, pedig s�kock�t.

Szobatisztas�g

A ny�l eredend�en szobatiszta �llat. A kutat�sok bebizony�tott�k, hogy az �llat egy helyre �r�t a ketrec�ben. (Ezt �ltal�ban az etet� ed�nye k�zel�ben teszi- erre a furcsa gusztusra azonban m�g nem tal�ltunk v�laszt.) M�g ha vizelet�t egy helyre is �r�ti, a sz�klet�t v�letlenszer�en sz�rja sz�t. Ennek oka, hogy ivar�r�s ut�n a nyulak a b�ls�rral is jel�lnek. K�l�n�sen az any�k. Persze gondos odafigyel�ssel �s n�mi figyelmess�ggel r�szoktathat� arra is, hogy a bogy�k is egy helyre ker�ljenek.

Ha �j nyuszit visz�nk haza, miut�n megmutattuk a ter�let�t (ahol szabad tart�zkodnia), engedj�k, had v�lasszon mag�nak egy sarkot, ahov� �r�t. Ezek ut�n ide helyezz�k az almot. Ez lehet�leg egy nem �tereszt� alacsony fal� doboz legyen. Tehet�nk bele pap�rt, forg�csot, sz�n�t �s fapelletet.

K�nnyen felismerhetj�k, ha nyuszink pisilni szeretne. Farolni kezd, �s amint �rez egy biztos �s fix pontot a h�ta vagy a feneke m�g�tt m�r pisil is. Ezt az �r�t�st ne keverj�k �ssze a j�t�k hev�ben t�rt�n� pisivel, ami kicsi korban fordul el�. Ezt ink�bb ahhoz hasonl�tan�m, mikor a kiskutya annyira �r�l a gazdi haza �rkezt�nek, hogy bepisil. Ezt a nyuszi figyelmetlens�gb�l csin�lja, annyira ugr�l �s j�tszik. (Egy m�sik dolog megint, ha a bakunk ivar�rett �s esetleg fr�csk�l is.)

Ha oda pisil a sarokba, akkor oda tegy�k az almos t�lc�t, vagy wc-t, amit biztos�tunk neki. El�tte a pisij�t t�r�lj�k fel egy pap�rral, majd helyezz�k bele a wc-be.

Nyuszink �rezni fogja doboz�ban a saj�t szag�t, ez�rt oda fog j�rni a dolg�t v�gezni. V�letlen balesetn�l soha ne b�ntsuk, mert ezzel csak ijedelmet okozunk neki �s f�lni fog t�l�nk. El�g egy hangos sz�, vagy kiab�ljuk neki a nev�t. Ha bele�r�t, term�szetesen dics�rj�k meg. Maga a szoktat�s legfeljebb egy h�napig tart, ut�na nyuszink �rteni fogja mikor mit szabad �s mit nem. Ha valahonnan d�h�sen a nev�t hallja ki�ltani, r�j�n, rosszat csin�lt. S rendk�v�l b�nb�n� tud lenni.

Nyuszi WC

F�rdet�s

A lak�sban tartott �s rendszeresen tiszt�n tartott nyulak nem ig�nylik a f�rdet�st. Ha azonban valamilyen okn�l fogva az elszennyez�d�tt almot nem siker�l id�ben az �llat al�l elszedni, akkor a sz�rzet szennyez�dhet.

Ilyenkor csak az adott ter�letet mossuk le, ha kicsi a szennyezett fel�let egy vizes szivaccsal is megtehetj�k. Ha a fel�let esetleg az �llat eg�sz h�ts� fel�re (v�gtagok, ivarny�l�s) kiterjed, akkor a legk�nnyebb, ha kedvenc�nket �lbe vessz�k �s lassan foly� k�z meleg v�z al� tartjuk a k�rd�ses testr�szt, m�g �vatosan "kisimogatjuk" sz�r�b�l a szennyez�d�st. Ut�na egy t�r�lk�z�vel t�r�lgess�k meg �s m�g megsz�rad hagyjuk szabadon, hogy ne ker�lj�n a m�g nedves sz�r�ve a friss alomanyag, mert az csom�sod�st id�zhet el�.

A megel�z�s azonban a legfontosabb, az elszennyez�d�tt alom nem csak sz�rs�rgul�st, csom�sod�st okozhat, hanem betegs�gek forr�sa is �s a talpfek�ly kialakul�s�nak lehet�s�ge is megn�vekszik.

Vedl�s

A vedl�s nem olyan l�tv�nyos, mint a macsk�kn�l vagy a kuty�kn�l. �s persze, mint sok minden m�s ez is egyedf�gg�. A folyamatosan lak�sban tartott nyulakn�l, ahol nem �rz�dik drasztikusan a k�ls� h�m�rs�kletv�ltoz�s szinte �szrev�tlen�l lezajlik. A szabadban tartottakn�l azonban ez egy felt�n� jelens�g.

Az �vszak v�ltoz�s�val van kapcsolatban. Kifejlett ny�l �sszel �s tavasszal vedlik. Az �szi vedl�s jobban ig�nybe veszi az �llat szervezet�t. A ny�l �let�nek els� vedl�se a 14-16. h�ten k�vetkezik be �s 5-6 h�tig tart. A k�vetkez� vedl�sre 4-5 h�napos korban ker�l sor. A n�st�nyek er�sebben vedlenek, mint a bakok. Vedl�skor a sz�rsz�l b�rben lev� v�gz�d�se elszarusodik, lev�lik. Ennek oka a v�rell�t�s megsz�n�se. A tov�bbi folyamat, mikor a sz�rgy�k�r ism�t b�rszer�v� v�lik. Ekkor k�pz�dik az �j sz�rsz�l, mely kitolja a r�git.

Ha a sz�r egyenletesen v�lt�dik nem kell megijedni, azonban ha �llatunk foltokban, szinte b�rig ledobja sz�r�t aj�nlatos orvoshoz fordulni. Ez val�sz�n�leg vitamin vagy �sv�nyi anyag hi�ny. Egy apr� injekci�val meg�ssza a dolgot �s hamarosan a sz�p �j sz�r elkezd n�ni a hi�nyz� ter�leten.

Vissza az oldal tetej�re

Nyulak etet�se

Egy kis figyelmess�g a n�pes "csal�dnak"

Minden vadon �l� ny�l v�logatott z�lds�gf�l�ket eszik, melyeket �les metsz�fogaival r�gcs�l le. Ezt a term�szetes �trendet igyekeztek a hobbinyulak sz�m�ra is ut�nozni. Az �vszaknak megfelel� z�lds�gf�l�vel, gy�k�rz�lds�ggel �s sz�n�val etett�k �ket, ami egyben a rostsz�ks�gleteik kiel�g�t�s�re is szolg�lt. Gabona magvakat csak kis mennyis�gben kaptak. Ez az �sszet�tel megfelel� a nyulak sz�m�ra, de az ar�nyokat nagyon gondosan kell megv�lasztani.

N�h�ny fontos dolog, amit felt�tlen�l j�, ha betartunk:

• Kedvenc�nk el�tt mindig legyen friss v�z.
• Mindig legyen el�tte elegend� friss sz�na.
• Egy 1-2 kg-os ny�l napi sz�ks�glete sz�n�hoz �s z�ldtakarm�nyokhoz m�rten 3-4 ev�kan�l sz�razeles�g.

Sz�na: Nyuszink legfontosabb t�pl�l�ka (65-70 %). Em�szt�shez n�lk�l�zhetetlen anyagokat tartalmaz. Nagyon fontos, hogy a sz�na soha ne legyen nedves, pen�szes vagy dohos, mert betegs�get okozhat. A poros takarm�ny t�ssz�g�si ingert v�lt ki az �llatb�l, �s szint�n betegs�g forr�sa lehet.

A sz�n�t sz�nar�cson is elhelyezhetj�k, �gy a bunda nem szennyez�dik �s a takarm�ny is tiszta marad.

Sz�razeledel: Hobbinyulakat ma leggyakrabban gabona alap� kever�kkel etetik. Tal�lhat� benne kukoricapehely, t�rt zab �s b�za, kis mennyis�gben sz�r�tott bors� �s l�gysz�r�ak. Ez a takarm�nyforma a t�pl�l�k 5 %-�t tegye ki, de mint minden ember, �gy minden ny�l is m�st-m�st szeret. Ez�rt hagyjuk meg nekik a lehet�s�get a v�logat�sra. �szre fogjuk venni, hogy m�g egyik nyuszink a kukoric�t, addig a m�sik a napraforg�magot r�szes�ti el�nyben.

A kis�llat boltokban granul�lt t�pokat is kaphatunk. Sz�razeledelb�l keveset adjunk, mert nyuszink elh�z�s�t csak �gy el�zhetj�k meg. (Ez k�l�n�sen az �lland�an ketrecben tartott nyulakra �rv�nyes.)

Figyelem!!! Sok �llatboltban kaphat� �gynevezett gy�gyszeres takarm�ny. Ezt nem tudom, mi�rt �rulj�k, mert hobbiny�lnak nem aj�nlott. Ezt a takarm�nyt a ny�ltelepeken alkalmazz�k, az any�t�l val� elv�laszt�st k�vet� hetekben, hogy megakad�lyozz�k a k�l�nf�le betegs�gek kialakul�s�t. Azonban itt hatalmas �llatmennyis�gr�l besz�l�nk �s nem egy-egy egyedr�l. A telepeken �rtenek ahhoz, hogyan kell betartani a fokozatoss�g elv�t, �s amint a nyulaknak m�r nincs sz�ks�ge erre, �tt�rnek a gy�gyszermentes takarm�nyra. Azonban a hobbi �llattart� ezt nem tudja (mi�rt is tudn�, hisz nincs r� sz�ks�ge) �s ez�rt egy-egy k�l�nleges alkalommal, vagy most kipr�b�ljuk ezt felki�lt�ssal, megveszi a nyuszinak. Ez vesz�lyes. A nyulaknak a telepen, a gy�gyszermentes takarm�nyra val� �tt�r�s a megv�ltozott bels� tartalom miatt (is), hasmen�st okozhat, ami elhull�ssal j�r(hat). Ez ott, nem jelent nagy vesztes�get, hisz eleny�sz� ez a sz�zal�k. Azonban ha otthon, egy kedvenc pusztul el ebben, az m�r vesztes�g. Egysz�val, ha a nyuszidat m�r elv�lasztott�k, �s ugye ez megt�rt�nt, ha m�r hozz�d ker�lt, soha ne adj neki ilyen takarm�nyt, m�g akkor sem, ha az elad� aj�nlja. (Sajnos tudok pusztul�s bek�vetkezt�r�l emiatt.)

Z�ldf�l�k: A z�lds�gf�l�k sk�l�ja nagyon sz�les. A nyulak szeretik mind a gy�m�lcs�t, mind a z�lds�get. Ezeket magunk is megtermeszthetj�k. A z�lds�gre szoktat�st mindenk�ppen folyamatosan, kis adagokban v�gezz�k, mert ellenkez� esetben hasmen�st okozhatnak. R�szar�nyuk az �trend 15-20 %-t tegy�k ki.

Az �v folyam�n k�l�nf�le z�ldf�l�t etethet�nk. Gy�k�rz�lds�geket (retek, s�rgar�pa) f�leg a t�l folyam�n, amikor kevesebb z�ld n�v�ny �ll rendelkez�sre. Etet�s el�tt mossuk �s h�mozzuk meg a gy�k�rz�lds�get. Az el nem fogyasztott t�pl�l�kot 24 �r�n bel�l t�vol�tsuk el, mert gyorsan romlik.

A z�lds�gek mellett adhatunk nyuszinknak: �tilaput, m�lyv�t, l�her�t, pitypangot, p�sztort�sk�t, ty�kh�rt, cickafarkat, k�r�mvir�got.

Figyelj�nk oda, hogy ezeket a n�v�nyeket ne permetezett ter�letr�l, vagy forgalmas �t mell�l szedj�k. N�zz�k meg szennyezetts�g�ket is. Manaps�g a legbiztosabb, ha saj�t port�nkr�l szerezz�k be ezeket a z�ldeket.

L�teznek nyuszink sz�m�ra m�rgez� n�v�nyek is: mindenf�le hagyma, hagym�s n�v�nyek (tulip�n), orgona, csillagf�rt, bogl�rka, parlagf�, gy�sz�vir�g, aranyes�, p�fr�nyok, tiszafa, bogl�rka, b�r�k, vadrepce, maszlag, a b�za gyomn�v�nyei. Ezekre figyelj�nk lak�sban tartott, illetve az �lland�an szabadon tartott nyulakn�l is.

Az egyes t�pl�l�anyagok �rt�k�t (em�szthet�s�g�t) alapvet�en meghat�rozza, hogy az elfogyasztott mennyis�gb�l a ny�l h�ny sz�zal�kot hasznos�t, illetve mekkora r�sz t�vozik el a szervezetb�l, t�bbnyire a b�ls�rral.